A légzés vegetatív, automatikusan működő funkciói közé tartozik szervezetünknek, nem csupán egy fiziológiai jelenség, amely során a szervezetet oxigénnel látjuk el. Különlegessége, hogy akaratlagosan is befolyásolható. Be-illetve kilégzéskor a vegetatív idegrendszer egyensúlyi állapota váltakozik:
– szimpatikus (serkentő) hatás érvényesül belégzésnél;
– paraszimpatikus (nyugtató) hatás érvényesül kilégzésnél.
Amikor akaratlagosan szabályozzuk a légzést, olyankor képesek vagyunk pl. légzésvisszatartásra, légzésszünetre vagy hosszabb-rövidebb ideig, gyorsabb és lassabb fázisban ki-ill. belélegezni. Jó tudni, hogy az izomtónus – légzés és idegrendszer állapota kölcsönösen hatnak egymásra, tehát a légzőgyakorlatokkal nem csak az idegrendszer, hanem az izmok feszültségei is oldhatók.
Sajnos többen vannak azok, akik eltávolodtak a helyes légzéstől, ami nem is csoda.. ki szeretne ennyi autó és betontömb között jó, mély levegőket szívni, pláne, ha ehhez kapcsolódik egy mozgásszegény életmód vagy egy állandó stressz hatás, amikor pont nem a légzésre koncentrál az ember… Pedig bizony azt kellene tenni..!
T u d a t o s a n lélegezni.
Ahhoz, hogy a szervezetben helyreálljon az egyensúly, jól működjön az anyagcsere, az endokrin és idegrendszer, tehát megvalósuljon a homeosztázis, valamint megőrizzük a szerveink egészséges állapotát és erősítsük immunrendszerünket nagyban hozzájárul az, hogy milyen minőségben lélegzünk! A helyes az lenne – először is -, ha az orrunkon vennénk a levegőt és azon is lélegeznénk ki. Másodszor arra kellene törekedni, hogy kialakuljon egyfajta hasi légzés.
Azok, akik jógáznak, nem csak az ásana gyakorlás miatt nem betegednek meg, hanem azért sem, mert nagyon sok légzéstechnikát megtanulnak, amiket bármilyen élethelyzetben tudnak alkalmazni és alkalmazzák is nap, mint nap. Amikor már 21 napig csinálsz valamit, rutinná/szokássá válik, tehát a rosszul beidegződött légzést egy pár hét alatt – de kellő motivációval 2-3 nap is elég hozzá -, korrigálni lehet. És ha már csak a légzésünkkel is tehetünk az egészségünkért, akkor miért ne tennénk?!? Ez aztán tényleg nem egy megerőltető feladat! Sőt! Nagyon is jól esik mind az idegrendszernek, mind a vérkeringésnek, belső szerveknek, pláne a tüdőnek, ami rengeteget dolgozik azért, hogy friss levegőhöz juttasson minket.
Mindezek mellett a légzőgyakorlatok:
– segítenek az önkontroll kialakításában;
– a tudatosság fejlesztésében;
– erősítik a koncentrációt és szervérzetet;
– javítják az al-és felhasi szervek, valamint a szív működését;
– erősítik a belsőszerveket tartó izmokat, szalagokat;
– teljes terjedelmében átszellőztetik a tüdőt;
– serkentik a bél perisztaltikus mozgását;
– erősítik a hasizmokat;
– összpontosítják az energiát;
– növelik a fizikai teljesítőképességet;
– kedvező pszichés hatásokat érhetünk el velük.
A BHASTRIKA pranayama – légzőgyakorlatot – kifejezetten ajánlatos elsajátítani (a jelenlegi vírushelyzetben meg pláne).
Ez egy dinamikus, folyamatos hasi és mellkasi légzőgyakorlat, ahol a ki és belégzés ugyan olyan erővel és intenzitással történik.
Hatásai:
– serkenti az emésztőrendszert;
– mind három DOSHA-t (Vata, Pitta, Kapha) pozitívan egyensúlyozza pl. feloldja a KAPHA dosha túlműködés során keletkezett nyákokat;
– harmonizálja az idegrendszert;
– gyorsítja az anyagcsere folyamatokat;
– méregtelenít;
– segíti meditatív állapotba kerülni;
– tisztítja a szervezetet (és energiacsatornákat).
Ha tehetitek legyetek a szabadban, a friss levegőn és… LÉLEk/gezzetek 🧡